Aba-Novák Kulturális Központ Szolnok

 

Egyre népszerűbb a családkutatás. Sokan kíváncsiak az őseikre, mely elősegíti a kötődést a családhoz, a szülőföldhöz, így személyesebbé válnak a történelmi események is. Nagyszerű agytorna, jobb bármilyen rejtvénynél.

Az ANKK szervezésében már egy éve eredményesen működik a Családkutató Klub. Talán még a megálmodói sem gondolták, hogy a kezdeményezésüknek ekkora sikere lesz. Címlistánk meghaladja a 70 főt, és szinte naponta bővül újabb érdeklődőkkel. Levelezés útján szeretnék tartani a kapcsolatot mindazokkal, akik a távolságok miatt nem tudnak eljönni a foglalkozásainkra.

Minden hónap 3. keddjén. Eleinte előadások keretében igyekeztünk segítséget nyújtani a kezdő és a már haladó családkutatóknak. Ez évtől kezdve előtérbe kerülne a közös munka, a szerzett tapasztalatok kicserélése.

Terveink:

-          egymás kutatási területének megismerése, az esetleges összefüggések, kapcsolódások feltárása

-          előadások, beszélgetések meghívott vendégekkel

-          a forrásanyagok kutatatási módszereinek elsajátítása, közös levéltár-látogatás

-          együttműködési területek feltárása a témához kapcsolódó más szervezetekkel

 

MI TÖRTÉNT NÁLUNK?

2012. január 24.

 

Dr. Bagi Gábor a DJM múzeológusa: A megye múzeumaiban fellelhető és a családkutatásban felhasználható források

A történelmi események miatt Szolnok városára, és az egész megyére jellemző a török alatti és utáni – az újratelepülés miatt bekövetkezett – nagyfokú népességmozgás. Szolnok csak 1876-ban lett újból megyeszékhely, az ekkor létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja. Ez az új vármegye, a Jászságból, a Nagykunságból és a Heves megyétől leválasztott Külső-szolnoki részekből alakult.

A 18—19. századi német betelepülők a reformkorban, vagy azt követően gyakorta magyarosították a nevüket. Az 1850/70-es években a vasútépítés, megye székhellyé válás miatt szakemberek és hivatalnokok jöttek ide Csehországból, vagy az osztrák tartományokból.

Anyakönyvek: általában a XVIII. századtól maradtak meg, de Jászberényben és Szolnokon a legrégebbi anyakönyvek XVII. századiak.

A családkutatás fontos forrásai lehetnek a különféle összeírások (a teljesség igénye nélkül):

-- Heves megyei részek 1850-60-as években a földkiosztások írott anyaga. Tiszaföldvár jó példa.

-- Heves és Külső-Szolnok megyében az 1848-as nemzetőr összeírások, bár nem mindenkit írta össze, mivel a nemzetőri szolgálat vagyoni határhoz kötött volt. Szolnokon közel 500 ember szerepel benne.

-- Az 1828-as, a történelmi Magyarországra elkészített összeírás, a számbavétel családfőként történt. A MOL-ban megvan, mikrofilmen kutatható.

-- Éves adóösszeírásokhoz kapcsolódó vagyonösszeírások a Jászkunságban a XVIII. század végétől vannak. 

-- 1745-ös jászkun redemptióhoz kapcsolódó összeírás a Liber Fundi, és az 1760-as években készült összeírás. Megtekinthető a megyei levéltár honlapján.

Sajtó: A XIX. század végétől már vannak megyei és esetenként helyi lapok. A megyei könyvtárban érdemes utánanézni, az 1970-es évek elején kiadták a megyei újságok bibliográfiáját (Arató Antal).

Megyei múzeumok:

A Damjanich János Múzeum: Több úrbéres (Heves megyei) településre vonatkozó összeírás, és pár mesterségre vonatkozó összeírás a XVIII-XIX. századból.

Jászberényi Jász Múzeum, 1873-ban alakult: főleg a jászsági sajtóanyaga jelentős.

Túrkevei Finta Múzeumról külön előadás

Tiszafüredi Múzeum: főleg helyi anyagai maradtak fenn, több összeírása van.

Kunszentmártoni szintén késői alapítás.

Karcag: főleg családkutatók számára érdekes, elszórt helyi anyag..

A mezőtúri református gimnáziumnak igen gazdag, helytörténeti forrásanyagokat is tartalmazó könyvtára van. A városnak igen jó a sajtómúltja, számos helytörténeti könyvet adtak ki. Annak idején a ponyvairodalom egyik kiadó központja volt.

Tiszaföldvárról alig került be 1944 előtti anyag a megyei levéltárba, de helyben számos jegyzőkönyvet, iratot begyűjtöttek a településre.

Törökszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény. Helyi levéltári töredékeket gyűjtöttek össze.

Digitális források:

Internet

Oklevéltárak

Arcanum Digitéka kiadványai:  http://www.arcanum.hu/

Könyvek:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.

Múzeumi évkönyvek, DJM

Benedek Gyula: különböző települések oklevelei

--------------------------------------------------------------------------

2012. február 20.

Összejövetelünk címe: KI, MIT KUTAT? volt. De mielőtt belekezdtünk volna a témánkba, nagy érdeklődéssel meghallgattuk Kormos Helga beszámolóját az Aba-Novák Kulturális Központ által 2011. októberében „Készítsd el saját családfádat!” címmel az általános és középiskolások számára meghirdetett családkutató játék eredményéről. A felhívásnak nagy sikere volt, 47 családfa érkezett be. A zsűri munkáját megnehezítette, hogy a pályázók mindegyike alapos munkát végzett, és többen nagyfokú kreativitásról tettek bizonyságot. Szakmai szempontok érvényesítésében volt segítségére a zsűrinek a nyertesek kiválasztásakor a Családkutató Klub aznapi meghívott előadója, Berkes József, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa. Végül a legjobb családfák közül 11 került díjazásra.

Véglegesítettük az idei terveinket, amelynek főbb pontjai az oldal elején olvashatók. Majd néhány klubtagunk elmondta, hogy meddig jutott a családja kutatásában, honnan erednek az ősei. Ezeket a beszélgetéseket tovább folytatjuk, mert az esetleges kapcsolódások feltárásán túl, ez is az egyik módja az egymás segítésének, a tapasztalatok átadásának. Máris kiderült, hogy új, eddig ismeretlen forrásanyagokat tudunk egymásnak ajánlani. Az elmondottakat rögzítjük, ha elegendő anyag összegyűlik a legfontosabb neveket, adatokat összefoglaljuk, és közkinccsé tesszük a klubtagok számára. Terveink szerint hozzákapcsoljuk majd a távolságok miatt csak az interneten bejelentkező családkutatók által érkezett kapcsolatkereséseket. 

----------------------------------------------------------------------

2012. március 16.

Megkezdtük a közös kutatásunkat a világhálón. Elsőként többek kérésére a familisearch.org oldalon lévő anyakönyveket böngésztük.

www.familysearch.org

Nyitó oldalon (balra) felsorolja a helyeket → Európa

Európán belül (bal oldalon) → Hungary (5)

Tartalom (jobbra) → cím (Tittle), adattartalom (Records), frissítés dátuma (Last Updated):

Keresztelés kevés

Római katolikus anyakönyvek

Gyászjelentések

Református anyakönyvek

Polgári anyakönyvek

Római katolikus, és a református anyakönyvekhez keresőprogram is készült. A gyászjelentések és a polgári anyakönyvek fotók formájában van fenn.

Eljöttek azok is, akik már gyakorlottak, így az oldallal való rövid ismerkedés után, az „élesben” folytatott közös kutatás eredményes volt. Kitapasztaltuk hogyan lehet hatékonyabbá tenni a keresést.

Tervezzük, hogy az ősszel tovább folytatjuk az ismerkedést az elektronikus úton tárolt adatokkal. Várjuk az ötleteket, és azok jelentkezését, akik valamilyen témában (például az Arcanum kiadványai: DVD IV. családtörténet, vagy Az 1715. évi országos összeírások, vagy Urbáriumok és összeírások, stb.) bemutatót tartanának! 

--------------------------------------------------------------------------

2012. április 17-én vendégünk volt Kurucz János Karcagról. Az előadás, beszélgetés témája: A családtörténeti kutatás tapasztalatai.

Kurucz János nyugalmazott magyar-német szakos tanár évtizedek óta eredményesen foglalkozik nagykunsági helytörténeti és családtörténeti kutatássokkal, így bőséges tapasztalatokkal rendelkezik, amelyet szívesen megosztott az érdeklődőkkel. 1994-től a saját családjával kezdte. A Kurucz családon kívül kutatta az Illés, a Kerek, a Hódossy, a szolnoki Pólya, a Duka, a Püspöki Sülye családok történetét is. Először az anyakönyvekkel kezdett. A család elsősorban református volt. Súlyt fektetett a női ágakra is. Itthon az országos, és szolnok megyei levéltárban kutatott, határon túl Szatmárnémetiben. Az egyházaknál különböző tapasztalatokat szerzett. A Bécsi archívum magyar kirendeltségétől is kapott segítséget. (Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség).  Az írott dokumentumok között fontos szerepe van a helytörténeti munkáknak. Családon belül a régi történéseket, embereket szedte össze. Két irányból indult. Kurucz egy történelmi név, keresni kellett, hol lelhető fel először. A másik vége a ma élők, ezt a kettőt kell összehozni, találkoztatni. Szándéka volt, hogy benne legyen a Nagykunság történelme, helytörténete. Most a karcagi Szendrei családdal foglalkozik.